Bajnai Gordon 1968. március 5-én született Szegeden.
Baján nőtt fel, apja, Bajnai György az 1980-as években a környék egyik legbefolyásosabb üzletembere volt, a rendszerváltozáskor egyik napról a másikra családostul Bécsbe költözött, csak a fia maradt itthon. Első munkahelyére, a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft.-hez is apja hathatós támogatásával került.
A Creditum Gyurcsány Ferencnek is első munkahelye volt.
A közgazdász végzettségű Bajnai Gordon 1993-ban Londonban, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál volt szakmai gyakorlaton, majd az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt. tanácsadójaként dolgozott, szintén Gyurcsánnyal együtt.
Alma a fájától A befolyásos apára, Bajnai Györgyre ma is sokan emlékeznek Baján. Nem túl nagy szeretettel. Bajnai György a város egyik legnagyobb vállalatának, a Bajai Lakberendező, Építő és Vasipari Szövetkezetnek, a BLÉVISZ-nek az elnöke volt. A BLÉVISZ-nek több megyei bútorgyárban volt érdekeltsége.
A rendszerváltás után ezeket kivétel nélkül felszámolták. Megszűntek, csődbe mentek.
A BLÉVISZ ellen 1994 januárjában indult csődeljárás, amelynek végeztével a bíróság 1997 áprilisában a céget megszüntette.
A BLÉVISZ bútorgyárai bezártak, az ingatlanokat eladták, utcára kerültek az emberek.
Még nem indult meg a csődeljárás a BLÉVISZ ellen, amikor a rendszerváltás évében, 1990-ben Bajnai György a bécsi székhelyű EWT Kereskedelmi Kft. (EWT Handelsgesellschaft mbH.) ügyvezető igazgatója lett és Ausztriába költözött.
Egy sor bútoripari cég csődje még csak ezután következett. 1989-ben alakult a Möbeltrade Külkereskedelmi Kft., a
melynek több bútorgyár mellett a Bajai Lakberendező, Építő és Vasipari Szövetkezet is a tagja volt. A cég felügyelőbizottságában ott ült Bajnai György is.
A cég ellen 1993-ban felszámolási eljárás indult. A cég 2002 decemberében szűnt meg a bíróság jogerős végzésével.
1990-ben jegyezték be a Baja Design Termelési és Kereskedelmi Kft.-t, amely, a bútoripari termékek mellett iparcikk-kiskereskedelemmel munka- és üzemszervezéssel, kiállítások szervezésével foglalkozott.
A cég felügyelőbizottsági tagjai között itt is megtaláljuk Bajnai Györgyöt.
A cég felszámolását 1993-ban rendelték el, a cég 1996-ban végleg megszűnt.
Mintha valakik tudatosan kiszívták volna az életerőt a környék bútoripari vállalkozásaiból.
Ezután jött az első agrárcég. 1993-ban alakult az INT-FOOD, amit 1994-ben jegyeztek be.
A cég képviseletére Bajnai Györgyön kívül, aki az igazgatóság elnöke volt, már fia, Gordon is jogosult lett.
A fiú a cég igazgatóságának is tagja volt.
A cég gabonakereskedelemmel, élelmiszer-kereskedelemmel, iparcikk-kereskedelemmel foglalkozott.
Kapcsolatai révén könnyen jutott hitelhez, és akadtak bankhivatalnokok, akik akkor is pozitívan bírálták el a hitelkérelmét,
amikor már a INT-FOOD - mit tesz Isten - úszott az adósságban.
Az pedig nyilván csak a véletlen műve, hogy a Mezőbank helyi fiókvezetője az INT-FOOD felügyelőbizottsági tagja is volt egyben. Végül ez a vállalat is belefulladt az adósságba, amelyet a hoppon maradt pénzintézetek mellett a cég hitelezői is alaposan megsínylettek. Az INT-FOOD ellen 1998-ban indult meg a csődeljárás, 2001-ben a bíróság a céget megszüntette.
Az INT-FOOD csődje sem vette el a Bajnaiak kedvét a cégalapítástól.
1990-ben hozták létre az Agromercat Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaságot, amelynek egyik igazgatója Bajnai György lett.
A vállalkozás egyebek mellett mezőgazdasági termeléssel, szolgáltatással, vegyes termékkörű nagykereskedelemmel,
élelmiszer-nagykereskedelemmel, idegenforgalommal, külkereskedelemmel foglalkozott. Igen, kitalálta az olvasó, a cég végelszámolását a társaság közgyűlése rendelte el.
Ez volt a második agrárcég, amely valamiért újra tiszavirág-életűre sikeredett.
1996-ban jegyezték be a Pekár '96 Malomipari Részvénytársaságot, amely malomipari termékek gyártásával, mezőgazdasági
termék-nagykereskedelemmel, élelmiszer-nagykereskedelemmel, külkereskedelemmel, raktározással, tárolással foglalkozott.
A cég képviseletére dr. Róla Jolán felszámolóbiztos mellett Bajnai Gordon igazgatósági tag is jogosult volt. A felügyelőbizottsági tagok között megtaláljuk Gordon édesanyját, Bajnai Györgynét is. Sejthető, hogy a Pekár '96 sem lett hosszú életű.
A cég ellen 1997. október 8-án felszámolási eljárás indult. A bíróság megállapította az adós fizetésképtelenségét és elrendelte a cég felszámolását.
De végelszámolással törölték a cégjegyzékből azt az 1993-ban alapított betéti társaságot is, amely növénytermesztéssel, kertészettel, szarvasmarha-tenyésztéssel, baromfitenyésztéssel, kereskedelemmel, zöldség-, dísznövénytermeléssel foglalkozott, és amelynek kültagja Bajnai György volt.
A Bajnai-cégeket finanszírozó hitelintézetek zömét ma már hiába keressük a cégjegyzékben.
Azért mégis sokan emlékeznek a Trigonra, a Mezőbankra vagy a Magyar Külkereskedelmi Bankra, annál is inkább, mert az utóbbi nevét az új tulajdonosa, a Bayerische Landesbank nem változtatta meg. A hazai pénzintézetek a rendszerváltást követő években egyre növekvő adósságcsapdába kerültek. Ennek egyik oka az volt, hogy hitelnyújtásaiknak nem volt fedezete: ügyfeleik csődbe mentek és magukkal rántották a hitelező pénzintézetet is.
Erre példa a Trigon csődje.
A magyar pénzintézetek zöme ezt az időszakot nem élte túl.
Az 1987-ben alakult Agrobankot 1995-ben, működésének felfüggesztését követően látványosan konszolidálták, majd beolvasztották a Mezőbankba.
A Bajnaiéknak is hitelező Mezőbankot, amely 1988-ban alakult, még 1992-1993-ban konszolidálták, majd a már kistafírozott pénzintézetet 1997-ben megvásárolta az Erste Bank.
Az Erste másik szerzeménye, a Postabank 1988-ban alakult és 1996-ra az ország második legnagyobb pénzintézetévé nőtte ki magát.
Tőkéjét azonban, mint tudjuk, elveszítette. Az állam 1998-ban konszolidálta, vagyis az adófizetők pénzéből felpumpált bankra a Horn- és az Orbán-kormány összesen több mint 200 milliárd forintot költött.
Az ily módon kitisztított bankot vette meg azután az Erste Bank.
Bajnai Gordon 1995-től a CA-IB Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója.
A CAIB Értékpapír Rt. volt az a cég, amelyet az 1998. február 11-i Fenyő-gyilkosság után a VICO-lapok
és a nagyértékű ingatlanok értékesítésével megbíztak.
(A VICO-Birodalom által kiadott sajtótermékek havi példányszáma 1994 végére meghaladta a 12 milliót!)
Bajnai Gordon 1999-től 2000-ig a cég vezérigazgató-helyettese volt.
2000 és 2005 között a Wallis Rt. vezérigazgatói posztját töltötte be, az ő időszakához köszönhető a magyar baromfiágazatot megrázó Hajdu-BÉT csődje, amelynek következtében libatenyésztők nem jutottak hozzá a pénzükhöz, kilencen öngyilkosságba menekültek kilátástalan helyzetükben.
Ez volt a rendszerváltás óta legnagyobb csőd, amely azután a hajdúsági állattenyésztők évtizedes munkáját, egzisztenciáját, sőt sokak egészségét is aláásta: nekik ugyanis csak kétségbeesés, kilátástalanság, és néhány beváltatlan ígéret jutott. Szinte mindenük odaveszett: körülbelül 80-100 millió forinthoz jutottak hozzá a közel hatmilliárdos követelésükből a Hajdú- Bét károsultjai, ami durván egy százalékos kártérítés: azaz semmi.
A Hajdú-BÉT Baromfi-feldolgozó és Értékesítő Rt. egyik tulajdonosa a csőd kezdetén a Wallis Rt. volt, amelynek irányításában Bajnai Gordonnak kulcsszerep jutott: ő volt a cég egyik igazgatósági tagja, emellett vezérigazgatói címmel is rendelkezett. A Wallis Rt. egészen 2002 áprilisáig változó mértékű, olykor jelentős befolyással rendelkezett a Hajdú-BÉT-ben. Ugyanekkor, 2002 áprilisának elején jelentős befolyást szerzett a Hajdú-BÉT-ben a Vitonas Ltd., az a Cipruson, Limassolban bejegyzett offshore cég, amelynek kézbesítési megbízottja - milyen érdekes - Bajnai Gordon volt.
A Wallis ezt követően szépen kiszállt a Hajdú-BÉT-ből, de az adóparadicsomban bejegyzett offshore cég, a Vitonas befolyása továbbra is megmaradt. Olyannyira, hogy közvetlenül a 2004. január 22-én bejelentett csőd előtt, vagyis 2002. április 25-től egészen 2003. december 12-ig már többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezett a néhány héttel később felszámolás alá kerülő cégben.
A Hajdú-BÉT felügyelőbizottságában 1998-tól 2003-ig megtaláljuk Zelles Sándort, aki egy ideig a Wallis egyik igazgatója volt és később a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgatója lett, könyvvizsgálói között pedig újabb jeles személyek bukkannak fel: a cég könyvvizsgálatát 2002 áprilisától 2007 novemberéig a Simor András jegybankelnök által vezetett Deloitte and Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. látta el. A Wallis a felszámolási eljárás indulásakor közleményben tudatta, hogy a fejlesztésekre fordított pénzek, feltőkésítés és egyéb tranzakciók miatt több mint ötmilliárd forint befektetési veszteséget szenvedett el a Hajdú-BÉT miatt, és nincs reménye arra, hogy tulajdonosi hitelei megtérüljenek.
De ez nem volt igaz.
Feloldott államtitok
Valójában az történt, hogy 2002. szeptember 4-én, másfél évvel a felszámolás előtt a Hajdú-BÉT hitelszerződést kötött a Raiffeisen Bankkal és fedezetként 7 milliárd forint értékben jelzálogot jegyeztetett be 22 ingatlanára.
Nem sokkal ezután a debreceni bíróság a hitelezők kérésére elrendelte a Hajdú-BÉT felszámolását. A cég ezt megfellebbezte, majd székhelyét Kecskemétre áthelyezve, felszámolást kért maga ellen.
És ekkor jött a csavar: a Raiffeisen Bank 2003 decemberében felmondta a hitelszerződéseket és közölte, hogy él opciós jogával, ami azt jelentette, hogy azonnal megvásárolhatja mind a 22 ingatlant.
Ám miután erre a törvény nem adott közvetlenül lehetőséget, így színre lépett egy kft., amelyik eljátszotta a vevő szerepét. Ez a jóságos vállalkozás mintegy 2 milliárd forintot fizetett volna a több, mint 4 milliárdot érő ingatlanvagyonért. Csakhogy az ingatlanok a hitel fedezetéül szolgáltak, és mivel a Hajdú-BÉT nem tudta a hitelt visszafizetni, így az ingatlanok az adós Hajdú-BÉT hiteltartozását csökkentették. A cég vagyona tehát több mint 4 milliárddal csökkent, miközben a hiteltartozásaiból csak mintegy kétmilliárdot írtak jóvá.
A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) azóta kémkedéssel meggyanúsított főigazgató-helyettese, dr. Galambos Lajos 2003. december 19-én az NBH nevében feljelentést tett a Hajdú-BÉT megtervezett felszámolásba vitelének gyanúja miatt.
Feljelentését a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat lehallgatására alapozta, aminek során bizonyítékokat gyűjtöttek dr. Varga Miklós kecskeméti és dr. Szűcs Gyula debreceni bírák ellen. A lehallgatás tényanyaga nyilvános, a világhálóról letölthető.
Ugyanakkor: "a közel tíz év eseményeinek tényadatai alapján tételesen rögzített súlyos törvénysértések törvényi következmények nélkül maradtak: a Központi Nyomozó Főügyészség 2009. május 10-én másodszor is megszüntette a dr. Varga Miklós és társai ellen, vezető beosztású hivatalos személy által kötelezettségszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt folytatott büntetőeljárást" - olvasható az immár nyilvánosságra hozott lehallgatási jegyzőkönyv tényvázlatában.
A Központi Nyomozó Főügyészség a megszüntető ítéletét 2009 májusában, Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt hozta.
A 2003-ban indult nyomozást először 2004-ben zárták le, mert a KNYF nem tartotta felhasználhatónak a telefonlehallgatások alatt szerzett információkat.
Az indoklásban arra hivatkoztak, hogy a felhasználás célja nem egyezik a titkos információgyűjtés céljával, ezért más bizonyítási eszközök híján megszüntette az eljárást. 2006-ban új tény, körülmény felmerülése miatt folytatni rendelték az ügyet. 2008-ban a KNYF már biztosra szeretett volna menni, ezért arra kérte a Pesti Központi Kerületi Bíróságot (PKKB), döntse el, hogy felhasználható-e bizonyításra a nem bűnüldözési céllal folytatott titkos információgyűjtés során összeállt anyag.
A PKKB végzése egy hónapon belül megnyugtatóan rendezte a kérdést és mindenkire kötelező érvényű jogerős végzésben mondta ki: "a titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználható". 2009-ben a KNYF mégis a régi "fel nem használhatóságra való" hivatkozással szüntette meg az ügyet, azzal a kiegészítéssel, hogy túl sok idő telt már el a telefonlehallgatások óta, vagyis ennek a nyomozásnak sem lett semmilyen jogkövetkezménye.
Bajnai Gordon már korábban szoros üzleti kapcsolatba került Kóka Jánossal, az SZDSZ volt elnökének, korábbi
gazdasági miniszternek érdekeltségébe tartozó Elender informatikai-kommunikációs vállalat megvásárlásakor.
2001 és 2004 között részt vett a Graboplast Rt., 2003 és 2005 között a Rába Rt. igazgatóságának munkájában. 2005-től a Budapest Airport Zrt. igazgatóságának elnöke volt és a Corvinus Egyetem Gazdasági Tanácsának tagja.
Nemcsak az üzleti életben, de ifjúsági politikusként is dolgozott Gyurcsány Ferenccel.
A rendszerváltozáskor részt vett a Gyurcsány által alapított Új Nemzedék létrehozásában, továbbá az Unió a Demokratikus
Szocializmusért nevű ifjúsági szervezetben. Már 2004-ben, az első Gyurcsány-kormány megalakításakor felmerült a neve
miniszterjelöltként. 2006 júliusától a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője, fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos volt. 2007 és 2008 között önkormányzati és területfejlesztési miniszterként dolgozott.
2008. május 1-jétől a Nemzeti Gazdasági és Fejlesztési Minisztériumot vezette. Sokáig ő is, és Bécsben élő édesanyja, Bajnai Györgyné is tagadta, hogy fia kormányfői babérokra pályázik. Ám ahogy egyre jobban ingott a szék Gyurcsány Ferenc alatt, úgy merült fel Bajnai Gordon neve egyre gyakrabban.
Most négy év múltán a baloldal újra benne látja összefogása zálogát.
KÖVETKEZTETÉS:
Hogy kicsoda Bajnai Gordon?
Némi hasonlattal éve, olyan, mint egy magasan képzett temetkezési vállalkozó, aki kifinomult eszközökkel vezényli le csődközeli helyzetbe került, de jelentős értékekkel bíró vállalkozások megsemmisítését. Eközben, hogyan, hogy nem, ismeretlen hátterű, olykor offshore vállalkozásnak nagyon jó üzleteket kötnek. Úgy tetszik, Bajnai Gordon ehhez ért igazán.
Őt kiáltják ki zseniális gazdasági szakembernek! Eddigi áldatlan tevékenysége inkább egy sunyi dögkeselyű képét vetíti elénk..
...és még van, aki hisz neki. Persze csak az, akit a fentebb felsorolt - köztudott és bizonyított - tények nem érdekelnek....
Bajnai Gordon vezette MSZP-SZDSZ-kormány 2010 előtti megszorításai:
Befagyasztották a közszféra bruttó bértömegét.
Megszűnt a 13. havi közalkalmazotti bér.
Csökkentették az önkormányzati támogatásokat.
65 évre emelték a nyugdíjkorhatárt.
Megszüntették a 13. havi nyugdíjat.
2010-ben teljesen elmaradt a nyugdíjkorrekció.
A gyes és a gyed háromról két évre csökkent.
Megszűnt a lakástámogatás korábbi rendszere.
Tíz százalékkal csökkent a táppénz.
Csökkentek a tömegközlekedésre fordítható keretek.
Csökkent az EU-s agrártámogatások nemzeti kiegészítésének összege.
Bevezették a vagyonadót.
Zsille Antal
Kapcsolódó hírek:
A pharrajimos fájdalmában még alig osztozik az állam
Aranydiploma a cigánysorról
CSAK EGY KATTINTÃÂSRA AZ INTERNETEN
A VAJ ÉS A MARGARIN