Szeretettel köszöntelek a ROMA VILÁG közösségi oldalán!
Csatlakozz te is várunk sok szeretettel! és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
horváth angéla
ROMA VILÁG vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ROMA VILÁG közösségi oldalán!
Csatlakozz te is várunk sok szeretettel! és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
horváth angéla
ROMA VILÁG vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ROMA VILÁG közösségi oldalán!
Csatlakozz te is várunk sok szeretettel! és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
horváth angéla
ROMA VILÁG vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ROMA VILÁG közösségi oldalán!
Csatlakozz te is várunk sok szeretettel! és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
horváth angéla
ROMA VILÁG vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Többek között a hajdani magyar temetkezési szokások is tovább élnek a cigányok mai szertartásaiban. A Hajdú-Bihar megyei Nagyrábén (Berettyóújfalu térségében) munkatársunk a helybeli református lelkipásztor és egy roma etnikumú presbiter tapasztalatait osztja meg a megőrződött búcsúztatási szokásokról.
„Értsem, mit jelent elköszönni”
– Michels Richárd nyolc évvel ezelőtt – néhány év lelkészi gyakorlat után – került erre a régi bihari településre, Nagyrábéra, ahol azóta is református lelkészként szolgál.
| Phirindos maśkar e pero - Putrik közt járva |  |
 |
| Írta: Ruzdija Russo Sejdovic |
| 2013. december 05. csütörtök, 21:24 |
|
Phirav romene mahalasa maśkar e purane, bangarrde, phagle, kolibe thaj barake (na ?anav si kodo farbime, lekhavne vak čačes kerde) thaj me jakha peren pe bičajrali phuv thaj uśtadi čik savi del ma godi pe śtavime glina po časo e Artistimasko, po śtavime morosko xumer angla e furunava. Thaj en-e ko čik dikhonpe e tragura varekaske phirimasko thaj pharimasko, guravde thaj bistarrde, biśunde dukhako thaj bihavazeske sigarimasko e manuśengo save khere irinpe, svako djes xasarrde. |
|
|
|
Kiss Judit Ágnes: Szó
Hazádból, hogyha még bírod,
Ne menj el, ó, magyar.
Hogy menekülj, lesz mindig ok,
És mindig, hogy maradj.
Itt áldozat, s vajon mi ott?
Bevándorló lehetsz.
Nem tudhatod, végül melyik
A súlyosabb kereszt.
Ez a föld régóta ugar,
Terméketlen, sivár,
De van még, ki zenét szerez
Vagy színházat csinál.
Szeret és harcol semmiért,
Mert másként nem tehet.
Hogy itt vagy, erőt ad nekik,
S ők itt vannak veled.
Lehet, hogy nem jön jobb soha,
Ki itt él, mélyrepül.
Vidéki cigányok hoztak adományt - egy tonna, saját termesztésű zöldséget - budapesti rászorulóknak.
Mindebből annyit kéne csak észrevennünk, hogy olyan emberek, akiknek van miből, adtak olyan embereknek, akiknek nincs. De a helyzetet egyelőre nem kezelhetjük ilyen természetességgel. A cserdi cigányok úttörők.
Cserdi cigány többségű falu Baranyában. Szeptemberben jártunk ott a helyi csoda miatt. Ami röviden nem más, mint a környék legrosszabb hírű falujából Cserdi pár év alatt messze földön híres, irigyelt település lett.
Tisztelt Mindenki ! Ez egy örök becsű nagyszerű nyelvi különlegesség és mosolyt fakasztó, " egyetemi szintű" csoda! Íme a magyar nyelv, amely szinte egyedül álló a világon a kifejezés sokaságával, különlegességével! Ezt BernardShow is megerősítette!Tessék megőrizni!
magyar nyelv játékosságáról szól, igazi példatár!!!!!!!!!!!!!!!!
Romhányi...a RÍMHÁNYÓ!..............
AJÁNLOM SZÍVES FIGYELMEDBE - GARANTÁLTAN BOLDOGSÁGHORMONT TERMEL!
Minden 100 évben születik talán, ekkora zseni, mint Rományi József volt.
Oviban
A gyerek nagyon kínlódott, hogy felhúzza a csizmáját, odament neki
segíteni az Óvónéni. Bizony nagyon megizzadt, amire a kisfiú lábára
felráncigálta a csizmát, ám alighogy letörölte a homlokáról a verejtéket, a
kis srác azt mondja:
- Óvónéni, fordítva van a lábamon a csizma.
A nő látta, hogy a gyereknek igaza van, hát gyorsan lehúzta róla, és ismét
nagy kínlódások közepette, most már rendesen felcibálta a kis srác lábára.
Ekkor a kisfiú megint csak megszólal:
- Ez nem is az én csizmám!
|
|
|
Csak rá kell kattintani a kérdésre és máris megtudjuk,amit még eddig nem JÓ ÉS ROSSZ SZOKÁSAINK Mikor vált szokássá a köszönés? |
Egészen rövid tanmesék
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu